Csak te maradj, meg nekem,
csak te maradj meg,
Ha kell az életed elveszem
fáj ez a szerelem,
hát végzek Veled!

Még él a remény, hogy
Te és Én az időnk végén
halhatlanul nyugodjunk békén
lefelé nézve egy felhő szélén
tudják már, csak múló emlék
a világ többé nem szakít szét minket
és hidd el, ha kell
én újra megteszem.

Jöhet bármi szemedben ott a vágy,
mert lelkünk egymásra talált
jöhet árvíz, vihar tél és nyár
utunk eggyé vált!

Kitépem szívem és a kezedbe adom, hogy lásd
nekem nem számít már más
hát pusztulj el velem Kedvesem!

Csak te maradj, meg nekem,
csak te maradj meg,
ha kell az életed elveszem
fáj ez a szerelem,
hát végzek Veled!

Nem bánok semmit, pedig tudom jól,
hogy a vágy szétfeszít,
hogy késemet a szívedbe döfjem, és
lássam a szemedben utánad mehetek
ott vár ránk az örök szerelem
tűzben égünk és élvezzük, mert vétkeztünk,
de már te sem bánod, hogy megtettük
ez a végzetünk!

Jöhet bármi, úgysem számít már
szívünk egy ritmusra jár
többé nem ámít, hazug kín és vágy
egy új világ vár!

Kitépem szívem
és a kezedbe adom, hogy lásd
nekem nem számít már más
hát pusztulj el velem Kedvesem!

Csak te maradj, meg nekem,
csak te maradj meg,
Ha kell az életed elveszem
Fáj ez a szerelem,
Hát végzek Veled!

Nem fog fájni, nem fogod bánni,
kívánj bármit, már úgyse számít!

Láthatod már kinyílt felettünk az ég, szebb jövőt ígér
lelked végre enyém!

Csak te maradj, meg nekem,
csak te maradj meg,
Ha kell az életed elveszem
Úgy fáj ez a szerelem,
Hát végzek Veled!

Csak te maradj, meg nekem,
csak te maradj meg,
Ha kell az életed elveszem
Úgy fáj ez a szerelem,
Hát végzek Veled!