vers: Bújt az üldözött, s felé kard nyúlt barlangjába, 
Szertenézett és nem lelé honját a hazában

Ébredj magyar! Az ősi föld veszélyben,
Elvész a fajtánk hogy ha nem merünk.
Vélünk az Isten száz csatán keresztül,
Nem veszhetünk el, csak mi győzhetünk.

Harcoltunk bátran százezernyi bajjal,
De már a hajnal jő, hasadni kezd.

ref.: 
Ha összefog most magyar a magyarral,
Győzelemre visz majd őseink hite.

ref.

Ébredj fel hát Nimród büszke népe,
Más képp e földön otthon nem leszünk.
Vélünk az Isten, szabadnak születtünk,
Rabságban többé már nem élhetünk.

Harcoltunk érte, s vérbe fullt a hajnal,
Megtörhet testünk, szívünk soha se.

ref.

ref.