Egy szó, ami hirtelen szíven talál,
Elég, hogy összetörve, némán félreállj.
tengernyi gond között nincs semmi jó,
Sorsod a hullámok közt vergődő hajó...
S mert a célodtól oly messze jársz, 
Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz. 

Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény, 
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér, 
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj! 

Mint a fű a hó alól - tavasz felé - 
Szabadon lélegezve tör a fény felé; 
Te is úgy érzed, új élet vár, 
Ha az álmodhoz hű maradtál. 

Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény, 
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér,
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj! 

Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény, 
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér, 
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!

Te is úgy érzed, új élet vár, 
Ha az álmodhoz hű maradtál!

Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény, 
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér, 
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!

Sose búcsúzz el!