Minden pillanat egy ébredés
Távolabb a földtől forróbb már az érintés
Amikor minden lángol.
Titokban látom újra szép szemed
Titokban látom újra élvezed, hogy itt lehetsz
És valahogy mindig várod.

Refrén

Minden tiltott percét, hogy érezzelek,
Hogy újra lássam és fogjam két kezed.
Ennél többet érzem, nem adhatok neked,
Csak egy tiltott percet, hogy itt legyek veled.
Óh, úgy féltelek!

Éjszakába nyúló nappalok.
Tőled távol lenni én már régen nem tudok
Maradj itt végleg nálam!
Ki az, ki tőlem mégis elszakít, kedvesem
Hiába minden, rajtam nem segíthet semmi sem
Hisz ugyanúgy mindig vártam...

Refrén 2*

Sokszor érzem én, ez túl kevés,
Ajándék vagy nekem, már jól tudom nem tévedés
Szeretni minden áron.
Feledni kéne, mégis elhiszem, így a jó.
Te itt élsz bennem, ez nem változhat meg hirtelen
Bármeddig tart én várom...

Refrén 2*