Levedlem régi bőrömet
Mert perzselő az őrület
Újra hív a pusztaság
Megint a romba dőlt világ

Az önfeledt tömeg
Már nem érthette meg
Hogy a szemhatár felett
Az égbolt végleg megrepedt

És ahol króm volt és neon
Most csak gyom és tört beton
Csupa seb és horzsolás
régi, hamis csillogás

Veled utazom
Úttalan utakon (végtelen hótolom )
Elkopott szavakon
Elhagyott városokon át
Veled utazom
Veled élem a csodát
Hogy semmim sincs
De enyém a világ

Csak te vagy az rá az ok
Hogy útnak indulok
Talán még újrakezdhető
régen tönkretett jövő

Az ember biztos nem dadog
Ha egy régi dallamot
Újraénekel
Belőle magát idézi fel

És ha a bűn a földre ver
Minket titkos szárny emel
És az lesz majd a ráadás
Ha mégis van feltámadás 

Veled utazom
Úttalan utakon (végtelen hótolom )
Elkopott szavakon
Elhagyott városokon át
Veled utazom
Veled élem a csodát
Hogy semmim sincs
De enyém a világ