Egyik éjjel
Piszokul elázva ébredtek fel.
Másik nappal
Ugyanez, csak állva, gyűrött arccal
Éjjel nappal
Becsapom magam, de szól egy angyal.
Nappal éljek!
Hülyeségre ott az álom, tényleg, éjjel, tényleg, éjjel.

És mondd, mi van, ha tényleg létezik örökké tartó szerelem,
Nekem lenne kedvem. 
És mondd, mi lesz, ha én csak tényleg erre vágyom, menjek innen?
Vagy ne értsem?

Várlak Mámor!
Odakinn a másik ember bátor.
Én is lennék
Csudajófej arc is, hogyha mernék, tudnék, bírnék.
Éjjel nappal,
Laza városokban nagyra nyíltam, nyúltam, nőttem.
Újból ébren,
Minek áltatom magam, hogy éltem, eddig, tényleg, miért nem?

És mondd, mi van, ha tényleg létezik örökké tartó szerelem,
Nekem lenne kedvem.
És mondd, mi lesz, ha én csak tényleg erre vágyom, húzzak innen?
Vagy ne értsem?

És mondd, mi van, ha tényleg létezik örökké tartó szerelem,
Nekem lenne kedvem.
És mondd, mi lesz, ha én csak tényleg erre vágyom, húzzak innen?
És ne higgyem?

Miért ne higgyem? Miért ne higgyem? Miért ne higgyem? 
Miért ne? Miért ne? Miért ne?